Jogszabály

2006. évi LII. Törvény a polgárőrségről
Az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat és a helyi, területi rendvédelmi szerveket a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. Az Országgyűlés az ország közrendje, közbiztonsága és államhatárának rendje fenntartásának segítése, az állampolgárok személyét és a vagyoni javakat fenyegető bűncselekmények, katasztrófa-, illetve veszélyhelyzetek megelőzése és következményeinek elhárítása, a környezet és a természet védelme, valamint az ez irányú közfeladatok ellátásához szükséges szervezetek és az abban közreműködő személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:
*A törvényt az Országgyűlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.
1. § (1) A polgárőrség e törvény alkalmazásában az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége.
(2) A polgárőr e törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.
2. § (1) A polgárőrség tevékenysége során kölcsönösen együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti.
(2) Az együttműködő szervekkel történő közös feladat vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki.
(3) Az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
3. § (1) A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
(2) A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.
(3) A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, és nem viselhet lőfegyvert.
(4) A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
4. § A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabály sértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosultnyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
5. § A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
6. § (1) A polgárőrszervezetek szövetségének tevékenységét a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint támogatja, feltéve, hogy a polgárőrség legalább három feladatot ellát a következők közül:
a) a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa-és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és el hárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés;
b) a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése;
c) a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel;
d) folyamatos kapcsolattartás a 2. § (1) bekezdésében felsorolt együttműködő - helyi, területi és országos hatáskörű szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában;
e) közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában;
f) önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a 2. § (1) bekezdése szerinti együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében;
g) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.
(2) A polgárőrség szervezetének nyújtott központi költségvetési támogatást az éves költségvetési törvény Belügyminisztérium fejezetében kell tervezni.
(3) A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.
(4) Az együttműködő szervek, különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek a polgárőrség működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával vagy más módon támogathatják.
7. § Július első szombatja országos polgárőrnap.
8. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok elérése és a közérdekű önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés törvényt alkot:
"2. § (1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.
(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut."

1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
"1.§ Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
A 1.§ az 1989. évi XXXI. törvény 38.§ (1) alapján módosított szöveg.
2.§ (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2.§-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével."

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
"61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § Az egyesület megszűnik, ha
a)felosztását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja;
b)az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
64. § Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók. (1989. II. törvény)"

1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról
91. § (1) A hatóság a terheltet őrizetbe veheti
a) tettenérés esetén, ha személyazonossága nem állapítható meg,
b) ha az előzetes letartóztatás elrendelésének oka [92. § (1) bek.] áll fenn.
(2) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat, ennek elteltével a terheltet - ha előzetes letartóztatását nem rendelték el - szabadon kell bocsátani.
(3) A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja; köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni."

Büntető Törvénykönyv a jogos védelemről
"29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében."

Büntető Törvénykönyv a végszükségről
"30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett."

A polgárőr egyesületek és a Rendőrség kapcsolata
A polgárőrségek és a rendőrség közötti együttműködést a Rendőrségi Törvény, a Rendőrség Szolgálati Szabályzata, az ORFK KBH 45/1995.sz. intézkedése és a végrehajtását szabályozó 6/1995.sz. körlevél szabályozza.

ÖNKÉNTES POLGÁRŐRSÉG
Kékcse-i Egyesületének


ALAPSZABÁLYA
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN







2016.







Az Önkéntes Polgárőrség Kékcse - i Egyesülete Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében, Kékcse Községekben törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesület. Az Önkéntes Polgárőrség Kékcse-i Egyesülete politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt.
I. A SZERVEZET NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE

1. A szervezet neve: ÖNKÉNTES POLGÁRŐRSÉG KÉKCSE-I EGYESÜLETE
2. Alapítás éve: 1995.
3. Székhelye: 4494. Kékcse, Fő u. 116-118.
Postacíme: 4494. Kékcse, Kossuth utca 7.
4. Közhasznúsága: Nem közhasznú
5. Működési területe: kiterjed Kékcse község közigazgatási területe a Rétközi tó területére, valamint az együttműködő szervezetek, szövetségek, egyesületek, szervezetek működési területére.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jogállása: Az Önkéntes Polgárőrség Kékcse-i Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) „ A polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény ”, valamint „ Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény ”, valamint Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

2. Tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amely a Rtv. 1.§, a 2.§-a alapján a rendőrség, valamint az Ötv. 8.§-a alapján a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, (bűnmegelőzés, gyermek- és ifjúságvédelem, környezetvédelem), és tevékenységét, gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján (az Önkormányzat lapjában) nyilvánosságra hozza.

3. Egyesület tevékenysége:
• a közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa lehárítás
• a gyermek- és ifjúságvédelem
• a környezetvédelem
• a természetvédelem, állatvédelem
• bűnmegelőzés és áldozatvédelem
(4) nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
(5) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból,
(6) az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez.

4. Az Egyesület tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: SZSZB MPSZ)
Munkáját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.
III. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

1. Az egyesület célja
A bűncselekmények megelőzése, a bűn- és baleset-megelőzés, a környezetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem érdekében önkéntes tevékenységet fejt ki a társszervezetekkel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve.
A bűnalkalmak korlátozása, a felderíthetetlen bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása, a lakosság és a bűnüldöző, valamint a rendvédelmi szervezetek közötti bizalom és együttműködés erősítése.

2. Az egyesület feladatai
(1) rendszeres megelőzési járőrtevékenységet végez,
(2) nyilvános reklám és propaganda tevékenységet (oktató, felvilágosító, tanácsadó munkát) fejt ki a közbiztonság, a társadalmi bűn –(és) baleset - megelőzés népszerűsítése érdekében,
(3) fórumokat szervez és bonyolít le, bűnmegelőzési kiadványokat, ajánlásokat ad ki és terjeszt, módszertani ajánlásokat dolgoz ki a lakosság részére,
(4) részt vesz a megyei és országos polgárőr szövetségek munkájában,
(5) együttműködik az egészségügyi intézményekkel,
(6) együttműködik a tűzoltó szervezetekkel,
(7) együttműködik a katasztrófavédelmi, illetve polgári védelmi szervezetekkel,
(8) önkéntes tűzoltó egyesületi munkát végez megfelelően képzett polgárőr tagjai által. (1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról, 33.§ - a).

IV. AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

Az Egyesület szervei:
a.) közgyűlés
b.) elnökség
c.) felügyelő-ellenőrző bizottság (FEB)

A. Közgyűlés

1. Az egyesület döntéshozó szerve, melyet össze kell hívni:
(1) legalább évenként egyszer,
(2) szükség szerint, az elnökség kezdeményezésére,
(3) az egyesületi tagok egyharmadának írásbeli javaslatára.

2. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze.
A közgyűlésről, annak javasolt napirendjéről a tagokat írásban (normál küldeményként feladott postai levélben) kell meghívni. A meghívólevél feladásának időpontja 15 naptári nappal meg kell előzze a közgyűlés időpontját.
Rendkívüli Közgyűlés összehívása esetén az értesítés feladása 8 naptári nappal meg kell előzze a rendkívüli közgyűlés időpontját.
A lakosságot a közgyűlésről a hirdetőtáblákon hirdetmények kihelyezésével értesíteni kell.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a.) az egyesület nevét és székhelyét,
b.) közgyűlés pontos idejét és helyszínét,
c.) közgyűlés javasolt napirendjét,
d.) határozatképtelenség esetén megismétlendő közgyűlés időpontját.

3. A Közgyűlés helye az Egyesület székhelye, azonban a Közgyűlésre szóló meghívóban a Közgyűlés helyeként eltérő helyszín is megjelölhető.

4. A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

5. A közgyűlések nyilvánosak. A zárt ülésről a közgyűlés határoz.
Zárt ülést kell elrendelni:
a.) fegyelmi ügyek tárgyalásakor,
b.) az egyesület vállalkozási ügyeinek megvitatásakor,
c.) személyi kérdések tárgyalásakor, ha ezt az érintett kéri.

6. A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke vagy az általa felkért Elnökségi tag, azok akadályoztatása esetén az Egyesületi tag.
A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.
A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő Egyesületi tagok közül megválasztott legalább kettő személy.

7. A Közgyűlésen a határozathozatal szavazással történik. A Közgyűlésen csak Egyesületi rendes tag szavazhat. Minden rendes tagnak minden kérdés esetében egy szavazati joga van. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a tag szavazati jogát személyesen gyakorolja.
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van és a jelenléti íven regisztráltatta magát (50% +1 fő).

8. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Titkos szavazást akkor kell elrendelni, ha azt bármely témában a Közgyűlésen jelenlévők létszámának legalább 1/3-a indítványozza, valamint a vezető tisztségviselők megválasztása esetén.

9. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szól közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Fegyelmi kérdések elbírálásához (kizárás, visszahívás stb.) a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

10. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő egy órával hívható össze. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlési meghívó tartalmazza az esetleges megismételt közgyűlés időpontjának a megjelölését, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

11. A közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazóképes tagok számát (jelenléti ív), a szavazatok számszerű arányát ás a hozzászólások lényegét.
A jegyzőkönyvet a megválasztott jegyzőkönyvvezető és a két megválasztott hitelesítő írja alá.
A Közgyűlés tagságra vonatkozó határozatait körlevélben vagy hirdetményben közli az érintettekkel, az elnökségi ülést követő 15 napon belül.
A Közgyűlési jegyzőkönyvekbe kérésre bárki betekinthet a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett.
A közgyűlési határozatok nyilvántartó könyvben kerülnek rögzítésre, amely tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

12. Az egyesületek közgyűlésének, vagy valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

13. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület Alapszabályának módosítása,
- az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
- az Egyesület éves költségvetésének elfogadása,
- az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása,
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
- a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
- a végelszámoló kijelölése,
- egyesületi tagdíj megállapítása.

B. Elnökség

1. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve.
Az elnökség mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Döntéseiről, tevékenységéről a közgyűlésnek számol be.
Dönt a tagfelvételi és kizárási kérdésekben.
Tagjai az egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli.
Tevékenységét díjazás nélkül végzi, készpénzkiadásai megtérítésére igényt tarthat.
Feladatai ellátásához – szükség esetén – szakértőt kérhet fel.

2. Az elnökség tagjait a közgyűlés 4 (négy) évre választja meg, további ciklusra tisztségviselői vagy bármely tagja újra választható.
A választás titkos szavazással történik, de a közgyűlés határozata alapján nyílt szavazással is dönthet.
Az elnök, az elnökség vagy a FEB bármely tagjának visszahívásáról a közgyűlés minősített többséggel dönthet.
Valamennyi tisztségviselő kollektív visszahívásáról a közgyűlés kétharmados többséggel dönthet.

3. Az elnökség 3 tagú:
a.) elnök
b.) titkár
c.) gazdasági vezető.

4. Az elnökségi üléseket szükség szerint, de legalább négy alkalommal össze kell hívni.
Az elnökség ülései nyilvánosak. Az üléseket az elnök hívja össze. Az elnökség valamelyik tagjának írásbeli indítványára az elnök köteles az ülést összehívni. Az elnökségi ülésekre meghívót kell küldeni, amelynek tartalmára a közgyűlés meghívójának tartalma irányadó.

5. Az elnökség határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a.) az ülésen elhangzottak lényegét,
b.) a meghozott határozatokat, azok végrehajtásának határidejét és felelősét,
c.) a döntést támogatók és ellenőrzők számarányát (ha lehetséges vagy kérésre személyét).

6. Az elnökség a tagságra vonatkozó határozatait körlevélben vagy hirdetményben közli az érintettekkel, az elnökségi ülést követő 15 napon belül.
Az elnökségi jegyzőkönyvekre kérésre bárki betekinthet a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az elnökség köteles az üléseken hozott határozatokról nyilvántartást vezetni, amelybe kérésre bárki betekinthet.
Az elnökségi határozatokat nyilvántartó könyvben kerülnek rögzítésre, amely tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges a személyét is.

7. Az elnökség ülésein az elnökségen kívül részt vehet a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. Meghívásuk kötelező!

8. Az egyesületet a mindenkor törvényes képviseletét az elnök látja el, akadályoztatása esetén a titkár.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Felette hatáskörrel csak a közgyűlés bír.

9. Az elnök feladatai:
a.) Intézi az egyesület operatív ügyeit.
b.) Irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását.
c.) Szervezi az egyesület tevékenységét.
d.) Képviseli az egyesületet felsővezetői szinten, OPSZ, BPSZ, Rendőrség és más együttműködő szervek és szervezetek hivatalos ülésein, az egyesületet érintő kérdésekben, döntéseinek meghozatalánál.
e.) Intézi az egyesület működéséhez szükséges támogatók és támogatások biztosítását.
f.) Szerződéseket köt.
g.) Irányítja az egyesület propaganda munkáját.
h.) Elkészíti a közgyűlésre az elnökség beszámolóját, a következő évi feladattervet és költségvetést.
i.) Beszámol a közgyűlésnek az elnökség és az egyesület munkájáról.
j.) Irányítja az egyesület munkáját.

10. Hatásköre:
a.) Kiterjed az egyesület minden tagjára.
b.) Az egyesületet működését érintő összes kérdésre.
c.) Az egyesület bármely tagjának tevékenységét felfüggesztheti indokolt esetben, a FEB kivizsgálásának befejezéséig (kivéve választott tisztségviselők).
d.) Felterjeszt OPSZ, SZSZB MPSZ elismerésére.
e.) Jóváhagyja az egyesületi elismerésre tett javaslatokat.

11. A gazdasági vezető fölött hatáskörrel az elnök és a közgyűlés rendelkezik.
A gazdasági vezető feladata az egyesület és a lakosság közötti-, az egyesület és az önkormányzat közötti kapcsolat fenntartása, támogatók keresése, valamint egyéb, az elnökség által rábízott feladatok.

12. A titkár feladatai:
a.) Gondoskodik az egyesület iratainak kezeléséről, a személyi adatok titkosságának biztosításáról.
b.) Kezeli és iktatja a jelentéseket, elemzi azok tartalmát.
c.) Gyűjti a menetleveleket és összeveti a szolgálati jelentésekkel.
d.) Figyeli az egyesületet érintő jogszabályváltozásokat és információkat (sajtófigyelés, pályázatok, stb.)
e.) Gyűjti és előkészíti a beszámolóhoz és tervezéshez szükséges adatokat és információkat.
f.) Előkészíti a különböző szerződéseket.
g.) Gondoskodik a jogszabályokban előírt nyomtatványokról, (jelentések, alapszabály, SZMSZ, oktatási anyag, Etikai Kódex, stb.)
h.) Mindenben segíti az elnök és az elnökség tevékenységét.
i.) Biztosítja az oktatáshoz szükséges anyagokat, vezeti az oktatási naplót.
j.) Megkövetelheti minden tagtól a szükséges adatszolgáltatást.
k.) Hó végén összesíti a jelentések alapján az adott szolgálatokat és eseményeket.
l.) Előkészíti a havi összefoglaló jelentést.
m.) Hitelesíti a gk. útnyilvántartásokat km elszámolásokat és leadja az elnöknek.
n.) Készíti az elnökségi jegyzőkönyveket.
o.) Vezeti az eszköznyilvántartást.
Hatásköre: Adatszolgáltatás területén az egyesület minden tagára kiterjed. Egyéb területen az elnöktől kapott külön felhatalmazás alapján köteles eljárni.


C. Felügyelő – Ellenőrző Bizottság (FEB)

1. A Felügyelő – Ellenőrző bizottság 3 tagú. Tagjait a közgyűlés választja 4 éves időtartamra.
Felépítése:
elnök,
tagok (2fő).
2. Feladata:
a.) az egyesület törvényes működésének ellenőrzése
b.) a szabályzatokban meghatározottak betartása
c.) az egyesület gazdálkodásának felügyelete
d.) saját ügyrend megállapítása

3. A FEB működésére az elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

4. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A vezető tisztségviselők
Az Egyesületvezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

V. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1. Az egyesület nyílt szervezet. Tagja lehet minden, 18. életévét betöltött természetes személy, aki büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki
a.) elfogadja az egyesület alapszabályát,
b.) fizeti a tagsági díjat.

A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, amely a benyújtást követő 30 napon belül határoz. A tagfelvételt megtagadó elnökségi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett tagjelölt fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. A Közgyűlés döntése ellen a felvételt megtagadó határozat esetén nincs helye fellebbezésnek.

2. Megszűnik a tagsági viszony:
(1) a tag kilépésével. A tag bármikor indokolás nélkül kiléphet az egyesületből, a kilépést írásbeli nyilatkozattal az elnökségnek kell bejelenteni.
(2) a tag kizárásával, a tag kizárható, ha a tevékenységével vagy magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Kizárásra az elnökség jogosult, amelynek határozatát a tagok közgyűlés előtt megtámadhatják. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizáró határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
Kizárható a tag, ha huzamosabb ideig (3 hónap) nem fizet tagdíjat, és a hátralék megfizetésére történő második felszólításra sem tesz eleget kötelezettségének. A felszólítást az elnök írásban, igazolható módon teszi meg azzal, hogy a tag a felhívástól számított 15 napon belül tegyen eleget fizetési kötelezettségének. A felhívásnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a mulasztás maga után vonhatja a tagsági viszony megszűnését, és ha határidőben nem tesz eleget a tagdíjbefizetésnek, akkor az elnökség írásbeli határozattal dönt a tagsági viszony megszűntetéséről. E határozat ellen a tag a kézhezvételtől számított 15 naptári napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezés elbírálásáról a közgyűlés, a fellebbezés beérkezését követő első ülésén dönt.
(3) a tag halálával.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

3. A tagok jogai:
Az egyesületen belül a tagok jogai egyenlők.
A tagok választók és választhatók az egyesület bármely tisztségére.
A tagok betekinthetnek az egyesület bármely szervének iratába (a személyi nyilvántartás kivételével), jegyzőkönyveibe, az ülések anyagaiba.
Részt vehetnek az egyesület valamennyi rendezvényén, képzésein.
Feladatai törvényes ellátása során, vagy tagsági viszonya miatt elszenvedett jogsérelem, joghátrány esetén a tagokat jogvédelem illeti meg.
Az egyesület bármely szervének jogsértő határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bírósági, hatósági eljárást kezdeményezhet.
Személyes okból írásban kérheti szolgálat alóli felmentését határozott, legfeljebb 6 hónapos időtartamra, mely az elnökség egyetértésével újabb kérésre meghosszabbítható 3 hónapos intervallumokban.

4. A tagok kötelességei:
A tag köteles megtartani a jogszabályokban, az alapszabályban, valamint az egyesület egyéb szabályzataiban, közgyűlési vagy elnökségi határozataiban előírtakat.
Birtokába kerülő egyesületi vagyontárgyakat megóvni, lehetőség szerint gyarapítani.
A tudomására jutott információkat titkosan kezelje.
A közgyűlés által meghatározott tagsági díjat fizesse meg belépéskor, illetve a tárgyévben a közgyűlési határozatoknak megfelelően.
Az egyesület tagjához méltó, törvénytisztelő állampolgári magatartást tanúsítson.

5. A tagok elismerései
Történhet:
(1) szóban,
(2) írásban – oklevél formájában,
(3) ajándékozással,
(4) 5, illetve 10 év folyamatos tagsági viszony és kiemelkedő munkavégzés után adható emlék-érem adományozásával,
(5) megyei, illetve országos szintű elismerések: kiemelkedő teljesítmény után, felterjesztés alapján.


6. A tiszteletbeli tagok
Tiszteletbeli tag lehet minden büntetlen előéletű magánszemély, természetes és jogi személy, akit (amelyet) a közgyűlés határozatával annak nyilvánít.
A Tiszteletbeli tag külön e célra szolgáló egyesületi polgárőr igazolványt kaphat, de számára állandó használatra eszköz, ruházat nem adható ki.
Tiszteletbeli elnök lehet minden büntetlen előéletű magánszemély, természetes és jogi személy, akit (amelyet) a közgyűlés határozatával annak nyilvánít.
A tiszteletbeli elnök külön e célra szolgáló egyesületi polgárőr igazolványt kaphat, de számára állandó használatra eszköz, ruházat nem adható ki.
A tiszteletbeli elnöki cím egyedül a nem megfelelő, polgárőrhöz nem méltó viselkedés esetén kerül visszavonásra. Ilyen címet több személy is kaphat. A címmel nem jár együtt semmiféle előjog, semmiféle döntési jog.

VI. AZ EGYESÜLET TAGOZATAI

Az egyesület létrehozhat tagozatokat. A tagozatok célja, hogy azonos társadalmi tevékenységet folytató tagjai együttműködésére létrehozott, önállóan működő szervezeti egysége legyen.
(1) Az egyesület a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó tagjaiból álló Környezetvédelmi Tagozata az alapszabályzat rendelkezésénél fogva jön létre.
(2) Az egyesület mindazon tagjait, akik a 31.§ (1) pontban foglalt feltételeknek megfelelnek, az ezen pontban felsorolt tagozat tagjainak kell tekinteni. A (1) bekezdésben felsorolt tagozat az egyesületbe jelentkező tagjaiból jönnek létre.
(3) Az elnökség javaslatára a közgyűlés további tagozatok létrehozataláról dönthet.
(4) A tagozatok munkájában való részvétel önkéntes. Az egyesület egyazon tagja legfeljebb két tagozat tagja lehet. A tagozat egyazon tagja csak egy tagozatban tölthet be választott megbízást.
(5) A tagozat vezetője:
a.) szervezi a tagozat munkáját,
b.) előkészíti és összehívja a tagozat üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról,
c.) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály alapján a tagozat a hatáskörébe utal.

VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. A szervezet – mint társadalmi szerveződés – tevékenységét társadalmi munkaként végzi. Munkájáért a város lakóival és a működési területen található intézményekkel, szervezetekkel és a vállalatokkal szemben pénzügyi követelésekkel nem lép fel. A fentiek önkéntes támogatását elfogadja, melyet az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezel.

A különböző bevételekből felgyülemlő összeget a szervezet működéséhez szükséges eszközök vásárlására, működési célú kiadásokra, propaganda tevékenységre, illetve az alapszabály szerint, törvényesen végzett vállalkozási és egyéb tevékenységekre lehet fordítani, valamint rendezvények költségeinek fedezésére szolgál.

A felhasználásról az elnökség évente gazdasági beszámolót terjeszt a közgyűlés elé.
Amennyiben az egyesület célzott tárgyi, pénz vagy egyéb adományt kap, annak felhasználásáról az elnökség és az egyesület tagjainak érintett csoportja önállóan dönt.
Az egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel, a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

Ha a jóváhagyott költségvetési tervhez képes pályázati vagy más úton az egyesület több anyagi forráshoz jut, akkor az elnökség egy elnökségi ülés összehívása és megtárgyalás után az alapelvekkel összhangban dönthet többletbevétel felhasználásáról.

Az egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint.

2. Az egyesület bevételei:
a., tagdíj,
b., gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatásnyújtásból) származó bevétel,
c., a költségvetési támogatás:
ca., a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
cb., az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
cc., az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
cd., a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
d., az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
e., más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
f., befektetési tevékenységből származó bevétel,
g., az a., – f., pontok alá nem tartozó egyéb bevétel

3. Az egyesület vagyona lehet:
(1) készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),
(2) ingó vagyon,
(3) ingatlan vagyon,
(4) értékpapír, kötvény, letéti jegy, stb.

4. Az egyesületgazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.
Megszűnés (feloszlás, egyesülés) esetén az egyesület tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradt vagyonról – annak hovafordításáról – a közgyűlés dönt.
Az egyesület elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi – számviteli jogszabályok rendelkezési szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján.

5. Az Egyesület költségei:
(1) a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
(2) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
(3) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani;

VIII. A TAGDÍJ

1. Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.
2. Az éves tagdíjat, amely összege 500 Ft / év a tárgyévi rendes Közgyűlést követő hónap utolsó napjáig kell az Egyesületnek egy összegben befizetni, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján, amely magába foglalja a megyei polgárőr tagdíjat is. K. GY.29/2014/XI.29/ számú határozatával.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a polgárőrségről és a polgári tevékenység működéséről szóló törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezései az irányadók.

Az Egyesület ezen Alapszabályát 2016.év november hó 25. nap tartott közgyűlésén fogadta el.

Alulírott Vámos György, az Önkéntes Polgárőrség Kékcse-i Egyesületének elnöke igazolom, hogy az Egyesület alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosításokat magába foglaló hatályos tartalmának.
Kékcse, 2016. év november hó 25. nap.


Vámos György
Egyesület elnöke