Belépési szabályzat

Ki lehet polgárőr?


Szabályzat szerint erkölcsi bizonyítvánnyal kel jelentkezni tagnak.

Módosult a polgárőrségről szóló törvény


Az Országgyűlés december 12-én módosította a polgárőrségről szóló, 2011-ben elfogadott törvényt. A Magyar Közlönyben december 21-én kihirdetett módosított jogszabály több fontos változást is tartalmaz.
A 2011. évi CLXV. törvény módosításának legfontosabb elemei a következők:

1) Az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének kezdeményezésére a polgárőr egyesület alapfeladata kiegészült az államhatár védelme és az illegális migráció megelőzése érdekében teljesített közterületi járőrszolgálattal és figyelőszolgálattal.

Az államhatár védelméhez kapcsolódó tényleges feladatok ellátása továbbra is önkéntes a polgárőr döntésétől függ, hogy részt vesz benne vagy sem.

2) A polgárőr egyesület felhatalmazást, jogosultságot kapott kép és hangfelvétel készítésére
A kép és hangfelvétel készítésére csak a törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség.

Ezek az alábbiak:

az államhatár védelme és illegális migráció megakadályozás az államhatártól, határjeltől az ország belseje felé számított 8 km-es területen belül,
eltűnt, körözött személyek tárgyak és holttestek felkutatásában való közreműködés esetén, a kutatás ideje alatt,
és az illegálisan elhelyezett hulladék lerakóhelyek felderítése érdekében.

A jogszabály nem határozza meg, hogy a polgárőr egyesület milyen eszközt alkalmazhat a kép és hangfelvétel készítésére ebből következik, hogy a felvételeket el lehet készíteni pilóta nélküli légi járművel, (drón) fényképezőgéppel, mobiltelefonnal, videókamerával, vadkamerával stb.

Fontos szabály, hogy a felvételkészítésének mindenki által nyilvánvalóan észlelhető módon kell történnie és csak a törvényben meghatározott cél érdekében és csak a konkrét tevékenység ideje alatt lehetséges.

A kép és hangfelvételt rögzítő eszközök használata során a más jogszabályokban megállapított feltételeknek is meg felelni.

A törvény részletes szabályokat tartalmaz a készített felvételek tárolására, felhasználására, megsemmisítésére is. A polgárőr egyesület adatkezelő szervezet lesz és az erre vonatkozó szabályokat is be kell tartania.

3) Fontos változás, hogy a polgárőrnek jelentkező a büntetlen előéletet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a hatósági erkölcsi bizonyítványt is.

4) A jelenlegi gyakorlattal ellentétben 2024. január 01-től, a polgárőrnek csak egy polgárőr igazolványa lehet, azonban továbbra is lehet több egyesületeknek a tagja.

5) A korábbiakkal ellentétben nem lehet soha többé vezető tisztségviselő, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elmarasztalt, függetlenül attól, hogy milyen büntetést vagy intézkedést alkalmazott.
6) Módosult a szolgálati, illetve etikai szabályszegés esetén alkalmazható intézkedések köre is.
a polgárőrt el lehet véglegesen tiltani a polgárőri szolgálat ellátástól,
javasolni lehet a polgárőr egyesületből való végleges kizárását.

A fentiek nem szó szerinti ismertetései a jogszabálynak, csak a legfontosabb változásokra hívja fel a figyelmet! Javaslom minden egyesületi vezetőnek, hogy ismerje meg a törvényi változást.



Minden büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár (vagy Magyarországon letelepedett külföldi), aki egyetért a polgárőrség céljaival és hajlandó tevékenyen részt venni azok megvalósításában.

Hogyan lehet valaki polgárőr?

Jelentkeznie kell valamelyik (lehetőleg a lakóhelyi) polgárőrszervezetnél, ahol elbeszélgetnek vele arról, hogy miért szeretne polgárőr lenni és mit is jelent a polgárőr feladatok vállalása.
Ezután kitölti a belépési nyilatkozatot és adatlapot, majd előéletét a kerületi rendőrség leellenőrzi. Ezután következik az egy éves próbaidő, amely alatt önálló szolgálatot nem teljesíthet.
A próbaidő sikeres teljesítése után kaphat polgárőr igazolványt és válhat a polgárőrség teljes jogú tagjává.

Milyen ismeretekre van szüksége a polgárőrnek?

Az eredményes szolgálatellátás érdekében (hogy valóban segíteni tudjon, ha kell) a jól képzett polgárőrnek rendelkeznie kell az alapvető jogi-, rendészeti-, vagyonvédelmi-, kriminalisztikai-, elsősegély nyújtási-, mentési és katasztrófa elhárítási-, tűzoltási- és vegyvédelmi ismeretekkel.

Mire jogosult a polgárőr?

A polgárőr szervezet tagjai megtehetnek mindent, amit törvény nem tilt, mindent, amit állampolgárként is megtehetnek. Amikor jogos védelmi, stb. helyzetben cselekszenek, nem mint egy különleges hatáskörrel felruházott csoport tagjai, hanem mint állampolgárok tevékenykednek. A különbség "csak" annyi, hogy tevékenységük nem véletlenszerű, esetleges, egyéni, hanem szervezett, tudatos, közös cselekvés.

Az előzőekből látható, hogy a polgárőrség hatósági jogkörrel, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkezik!

A polgárőrség önálló független szervezet, amely nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban áll a Rendőrkapitányságokkal.

Az előre tervezett, rendőrséggel közös akciókban a polgárőr az akciót irányító rendőr utasításait követi, mert az intézkedés jogszerűségéért ilyen esetben az akciót irányító rendőr a felelős. A közös szolgálatban a polgárőr feladata az intézkedés zavartalanságának, a saját és a rendőr biztonságának biztosítása.

A polgárőr szolgálat fajtái

A polgárőr szolgálat két alapvető fajtája a "látható" és a "nem látható" szolgálat. A látható szolgálat a formaruhás, feliratos autóval történő nyílt szolgálatellátást (pl. járőrözést) jelenti, míg a nem látható szolgálat a civil ruhás, civil autós, kívülállók részére láthatatlan jelenlétet, megfigyelést jelenti.
Az első célja a bűnmegelőzés a nyílt, jól látható jelenléttel, a második célja pedig az elkövetők tettenérése, leleplezése.

Jellemző szolgálati fajták:

1. Járőrszolgálat
A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek polgárőri ellenőrzésének formája. A járőrszolgálat során két vagy több polgárőr együttesen lát el közrendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokat.

A járőrszolgálat lehet:
· gépkocsizó
· gyalogos
· motoros
· kerékpáros


A járőrszolgálat feladata, hogy meghatározott útvonalon visszatérően -változó időközönként- polgárőr járőr jelenjen meg, megelőzve ezzel a bűncselekmények elkövetését, illetve az észlelt bűncselekményeket megakadályozza, az elkövetőket tetten érje és elfogja. Feladata még a helyi rendőri szervnek történő segítségnyújtás is. A járőrvezető az észlelt eseményeket köteles azonnal jelenteni a szolgálatvezetőnek, majd annak útmutatása szerint eljárni.

A polgárőr járőr az alábbi esetekben léphet közbe:
· bűncselekmény elkövetőjének tettenérésekor
· bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrjárőr kiérkezéséig
· ha a közbelépésre rendőr kéri fel
· ha a beavatkozás hiányában saját vagy mások testi épsége vagy élete veszélybe kerülhet, illetve tetemes anyagi kár keletkezhet.

2. Figyelő szolgálat:
Egy vagy több objektum, terület konkrét céllal és feladattal, esetenként a rendőrséggel egyeztetett közös megfigyelése.
Figyelő szolgálat esetén a figyelők folyamatos (rádió) kapcsolatot tartanak az ügyeletessel és/vagy a járőrökkel, közös szolgálat esetén az örsügyeletessel.
Figyelők csak akkor avatkozhatnak közbe, ha a járőr nem elérhető ill. messze van, és erre az ügyeletestől engedélyt kapnak.

3. Rendőrséggel közös szolgálat:
A rendőri szerv előzetes felkérésére, akcióterv alapján, bűnmegelőzési, közrendvédelmi, közlekedésbiztonsági akciókban való részvétel.
Ilyen esetekben a rendőrségi eligazítás, illetve a jelenlévő rendőr utasításai alapján kell eljárni.

4. Felügyeleti (rendezvénybiztosítási) szolgálat:
Felügyeleti szolgálatot olyan közönséget vonzó rendezvényen, kulturális, sport és egyéb létesítményben lehet szervezni, ahol a közrend, közbiztonság, illetve a résztvevők biztonságának fenntartása érdekében ez szükséges.
Felügyeleti szolgálatot mindig felkérésre lehet szervezni.
Felügyeleti szolgálatban csak az arra kijelölt személyek vehetnek részt, meghatározott ruházatban és felszereléssel, fényképes kitűzővel.
A szolgálat ellátása során a kijelölt szolgálatvezető (a biztosítás parancsnoka) a helyszínen egy-személyben dönt minden felmerülő kérdésben.

5. Jelzésadás:
A polgárőr bármikor – szolgálaton kívül is! –, ha rendőri intézkedést igénylő eseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni az ügyeletesnek, vagy a területen szolgálatot teljesítő rendőr-, vagy polgárőr járőrnek.
Nem rendőri intézkedést igénylő esemény, jelenség észlelésekor (súlyos környezetszennyezés, engedély nélküli szemét-, törmelék lerakás, csőtörés, leszakadt elektromos vezeték, stb.) értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt, illetve a megfelelő szervet (Közterület Felügyelet, Vízművek, Elektromos Művek, stb.).
A jelzésadásról adatlapot (RK lapot) kell felvenni, feltüntetve az időpontot, helyszínt, eseményt, tett intézkedés, a bejelentést vevő nevét és telefonszámát, majd átadni az ügyeletesnek.

Milyen felszerelést használnak a polgárőrök?

1.Kötelező felszerelés:
· személyi igazolvány
· polgárőr igazolvány és szolgálati jelvény
· zseblámpa
· notesz, toll
· gk. vezetőknél forgalmi engedély, jogosítvány

2.Ajánlott felszerelés:
· távcső
· fényképezőgép vagy videokamera
· rádiótelefon vagy telefonkártya


A polgárőr a részére személy szerint – hatóságilag – engedélyezett önvédelmi fegyverét, illetve az engedélyhez nem kötött önvédelmi eszközét – rejtve – szolgálatban is magánál tarthatja, de ezeket csak saját felelősségére, a vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan megtartása mellett használhatja.